A Visegrádi-szoros és a Dunakanyar
A Duna magyarországi szakasza nem egyik napról a másikra nyerte el mai formáját; kialakulása a Pannon-tenger visszahúzódásához, a Kárpát-medence folyamatos süllyedéséhez és a hegységek kiemelkedéséhez kötődik.

A Pannon-tóból az Alföld felé
Néhány millió évvel ezelőtt a Kárpát-medence nagy részét még a Pannon-tó borította. Ahogy ez a beltenger fokozatosan feltöltődött a környező hegyekből érkező hordalékkal, a területről kikerülő vizek elkezdték kialakítani az első állandó folyómedreket.

Kezdetben a Duna nem a mai medrében folyt: a Dévényi-kapun belépve átvágott a Kisalföldön, majd a mai Kisalföld süllyedő területeiről nem észak-kelet, hanem déli-délnyugati irányba, a Dráva-völgy felé vette az irányt.
A miocén és pliocén korok során lejátszódó kéregmozgások következtében a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység tömbjei kiemelkedtek, miközben az Alföld és a Pesti-síkság területe süllyedni kezdett. Ez a szétnyíló süllyedék kényszerítette a Dunát arra, hogy keleti, majd határozott déli irányba forduljon.

A Visegrádi-szoros és a Dunakanyar keletkezése
A folyó magyarországi szakaszának leglátványosabb földrajzi formációja a Visegrádi-szoros, ahol a Duna áttöri a Börzsöny és a Visegrádi-hegység andezit masszívum. Ennek kialakulása egy izgalmas geológiai versengés eredménye, amelyet átörökölt (antecedens) áttörésnek nevez a földrajztudomány:
Vulkáni háttér: Mintegy 14–15 millió évvel ezelőtt a térségben intenzív vulkánosság zajlott, amely létrehozta a Börzsöny és a Visegrádi-hegység tömbjeit.

A kiemelkedés és a bevágódás harca: Amikor a Duna elérte ezt a vidéket, a hegység kiemelkedése még nem fejeződött be. A folyó nem megkerülte a lassan emelkedő vulkáni tuskót, hanem a szállított kaviccsal és homokkal felvértezve, fűrészhez hasonlóan folyamatosan mélyítette a medrét a kiemelkedő kőzetrétegekben.
A kanyon formálódása: Ahogy a hegység emelkedett, a Duna pontosan olyan ütemben vágódott befelé, így jött létre a mai, több száz méter mély, meredek falú szoros.

A folyó a szorosból kilépve, a Pesti-síkság puhább üledékeibe érve hirtelen lelassult, megváltoztatta az irányát, és éles kanyart leírva fordult déli irányba, így alakult ki a jellegzetes Dunakanyar.